> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://haladunk.hu/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Mi a haladás?
- URL: https://haladunk.hu/mi-a-haladas/
- Published: 2026-08-23T07:23:00.000Z
- Updated: 2026-08-27T15:06:14.000Z
- Description: A haladás nem ugyanaz, mint a fejlődés. Mit kutat a haladáskutatás (progress studies), és milyen kritikákkal néz szembe?
- Author: Szalai Ferenc
- Tags: Haladáskutatás

## Haladás és fejlődés

A fél életemet tudományterületek között mozogva töltöttem, ezért kaptam fel a fejem 2019-ben Tyler Cowen közgazdász és Patrick Collison Stripe-alapító közös cikkére a *The Atlantic*\-ban. A „We Need a New Science of Progress” (Egy új tudományra van szükségünk a haladásról) ([Cowen és Collison 2019](#ref-cowencollison2019)) szerzői abból indultak ki, hogy az elmúlt két évszázad gazdasági, technológiai, tudományos, kulturális és szervezeti előrelépése gyökeresen átírta az életünket. Még sincs önálló tudományterület, amely átfogóan vizsgálná ennek okait és gyorsításának lehetőségeit. A saját munkámban és személyes életemben is újra meg újra azt keresem, hogyan alkossunk jobbat, és hogyan fejlődjünk jól egyéni, szervezeti és társadalmi szinten.

A szerzők szerint sok terület foglalkozik egy-egy részkérdéssel, köztük a közgazdaságtan, a tudománytörténet, a tudományszociológia, a pszichológia és a pedagógia. Csakhogy ezek a kutatók nem feltétlenül járnak ugyanazokra a konferenciákra, nem ugyanazokban a folyóiratokban publikálnak, és ritkán dolgoznak együtt a közös kérdéseken. Ezért javasoltak egy új területet, amelyet *progress studies*\-nak neveztek, és a javaslatból idővel mozgalom lett.

A magyar névadás azért nehéz, mert az angol *progress*\-nek nincs egyetlen tiszta magyar megfelelője. A magyar lehetőségeket két oldalról közelíthetjük meg. Az egyik a *fejlődés*, ám ez a szó már kétszeresen foglalt. Használja a biológia (fejlődéstan, fejlődésbiológia) és a közgazdaságtan is (fejlődésgazdaságtan). Az utóbbi rokon terület, de túl szűk ahhoz, hogy az összes kérdést befogja.

A másik irány a *haladás*: a felvilágosodás és a reformkor szava. Kölcsey Ferenc 1835-ben így búcsúzott az országgyűléstől: „Jelszavaink valának: haza és haladás” ([Kölcsey 1835](#ref-kolcsey1835)). A *társadalmi haladás* archaikus és politikailag terhelt kifejezés, mégis ez áll legközelebb ahhoz, amit Cowen és Collison keres. Megpróbálom hát a *haladást* visszaemelni a hétköznapi közbeszédbe. A *progress studies*\-t haladáskutatásnak, a jelenséget pedig, megkülönböztetendő a fejlődéstől, haladásnak fogom itt hívni. A magyar terminológia még nem rögzült. Magyar tudományterületet alapítani egy bekezdésben meg kicsit erős volna, ezért szívesen látok bármilyen jobb javaslatot.

A köznyelv a két szót jórészt egybemossa, mert bármilyen előrelépésbe belehalljuk, hogy „jobb lett”. A *haladás* önmagában térbeli vagy időbeli előremozgás, törekvés és igyekezet. A *fejlődés* viszont értéknövekedés. A haladásból csak akkor lesz fejlődés, ha egy olyan cél felé tart, amelyet jónak tartunk ([Pavlovits 2025](#ref-pavlovits2025)). Egy folyamat tehát haladhat előre anélkül, hogy bármi jobb lenne. A haladás reményt sugall, de ez a remény nem tény.

## A haladáskutatás kérdései

Azt mondjuk, egy gyerek jól *halad* az iskolában. Egy ország *halad*, fejlődik, vagy éppen lemarad. Azt is mondjuk, hogy a technológia *fejlődik*, mintha mindannyian tudnánk, merre van az „előre”. De honnan tudjuk, mihez mérjük, és ki dönti el, hogy valódi előrelépés történt-e puszta változás helyett?

Ennek az oldalnak a címe kérdőjelre végződik. *Haladunk?* Nem azért, mert a válasz nyilvánvalóan nemleges, hanem mert maga a kérdés kevésbé magától értetődő, mint amilyennek elsőre tűnik. A kérdőjel nem dísz, de könnyű nem észrevenni. Három egymásra épülő kérdést takar: mi változott meg, mitől változott meg, és honnan tudjuk, hogy valóban jobb lett?

Először azt kell látnunk, hogy a világ nagy része sokáig szegény volt. Ez azért fontos, mert történeti nézőpontból nem a szegénység a kivétel, hanem a tartós gazdagodás. A világ egy főre jutó átlagjövedelme évszázadokon át csak lassan nőtt. Az elmúlt két-háromszáz évben aztán, történelmi léptékkel egy szempillantás alatt, meglódult a növekedés. A világszintű átlag 1820 és 2020 között közel tizenháromszorosára nőtt ([Bolt és van Zanden 2024](#ref-bolt2024)).

[Az 1\. ábra](#fig-gdp-hosszu-tav) ezt a történeti fordulatot teszi láthatóvá. Bár a korai értékek történeti becslések, nem olvashatók a modern nemzeti számlák pontosságával. A nagyságrendi változást azonban jól mutatják.

![Vonaldiagram a világ egy főre jutó GDP-jéről Kr. u. 1 óta](https://storage.ghost.io/c/cf/27/cf2701e8-7062-4f50-ae5b-c1c6fbfe4186/content/images/2026/08/gdp-hosszu-tav-5.svg)

*1\. ábra. A világ egy főre jutó GDP-je Kr. u. 1 óta, logaritmikus skálán. Forrás: Maddison Project 2023 (Bolt és van Zanden 2024), Our World in Data.*

Mi törte meg a lassú növekedés évszázados mintáját? Miért éppen a 18–19\. században és Északnyugat-Európában gyorsult fel a tartós gazdagodás? Miért lesz az egyik felfedezésből széles jólét, a másikból pedig semmi?

Ha megértjük a fordulat okait, rögtön felmerül, hogy megismételhető vagy gyorsítható-e. Megbízhatóbbá tehető-e maga a tudomány? Hogyan hozhatunk létre többet abból, amire valóban szükségünk van? Mire van egyáltalán szükségünk? És mit változtat mindezen a mesterséges intelligencia?

A nagyobb jövedelem, a több találmány vagy a gyorsabb tudomány még nem bizonyítja, hogy jobb lett az életünk. Ehhez azt is tisztáznunk kell, mit mérünk, mit tekintünk jónak, és ki részesül az eredményekből.

Ezek a kérdések egymásból következnek, de egyik tudományterület sem fogja át mindet. Ennek megértéséhez nem elég egyetlen szakma, több szerteágazó terület összehangolt tudása kell hozzá. A haladáskutatás ezért próbál kapcsolatot teremteni a szétszórt tudás között. A következő kérdés már az, milyen mozgalom és intézményrendszer épült erre a vállalkozásra.

## A kibontakozó mozgalom programja

A 2019-es felhívásból hat év alatt intézményrendszer lett ([Crawford 2025](#ref-crawford2025)). A mozgalom már túljutott az alapító szakaszán, és intézetek, magazinok, valamint konferenciák hálózatává vált.

A középpontban a [Roots of Progress](https://rootsofprogress.org/?ref=haladunk.hu) áll, Jason Crawford alapításában. 2017-ben blogként és személyes kutatási projektként indult, ma pedig nonprofit intézet, saját meghatározása szerint a 21\. század új haladásfilozófiáját és a haladás kultúráját akarja felépíteni ([The Roots of Progress 2026](#ref-roots2026)). Washingtonban az [Institute for Progress](https://ifp.org/?ref=haladunk.hu) pártfüggetlen innovációpolitikai műhelye a tudományos, technológiai és ipari haladás felgyorsításán és irányának alakításán dolgozik ([IFP 2026](#ref-ifp2026)). A [Works in Progress](https://worksinprogress.co/?ref=haladunk.hu) 2020-ban alapított, ma a Stripe-hoz tartozó magazin, új és alulértékelt, a világ jobbítását célzó ötleteket keres ([Works in Progress 2026](#ref-works2026)). A Roots of Progress éves konferenciát és írói ösztöndíjprogramot is működtet ([Crawford 2025](#ref-crawford2025)).

A mostani programjaikból három nagy témakör rajzolódik ki ([Crawford 2025](#ref-crawford2025)):

- a tudomány reformja bátrabb kutatásfinanszírozással és megbízhatóbb eredményekkel
- a lakás-, erőmű- és infrastruktúra-építés szabályozási vagy intézményi akadályainak felszámolása
- a haladást támogató kultúra építése

A felsorolt intézmények azt mutatják, hogy ezt a mozgalmat elsősorban amerikai és brit szervezetek viszik, hangsúlyosan technológiai és szakpolitikai programmal. Crawford programadó esszéje sokat beszél a szabályozási akadályokról és a kutatás intézményeiről, de jóval kevesebbet arról, kihez jut el a haladás haszna, vagy mikor mond csődöt maga a piac ([Crawford 2025](#ref-crawford2025)). Pont ezért nekünk, különösen innen Magyarországról, Európából nézve, nem az a dolgunk, hogy kritikátlanul átvegyük a lelkesedését. Meg kell vizsgálnunk a haladáskutatás eredményeit, javaslatait és legerősebb ellenérveit is.

## A haladás lehetséges területei

A haladásról szóló diskurzus egyik fő kísértése, a legtöbb tudományos vitához hasonlóan, hogy egyetlen dologgá, majd egyetlen számmá (esetünkben GDP-vé vagy más növekedési mutatóvá) egyszerűsítse a kérdést. Miközben a számoknak valóban megvan az a jó tulajdonságuk, hogy könnyen libasorba állnak, az élet nem sorakozik ilyen készségesen. A haladás ugyanis nem egytengelyű.

Az anyagi jólét csak az egyik ilyen tengely. Mellette ott van az egészség, a tudás, a szabadság és a környezettel való harmonikus kapcsolat is. A különböző tengelyek nem feltétlenül mozognak együtt. Egy társadalom gazdagodhat úgy, hogy közben szűkülnek a szabadságjogai. Ezt errefelé már átéltük. A tudás nőhet úgy, hogy annak eredménye nem jut el mindenkihez. Az egyik tengelyen tett lépés nem garantál lépést a másikon.

A 19\. századi iparosodás jó példa erre. A termelés és a tudás rohamosan nőtt, miközben sok ember addigi életformája felfordult. A százezresnél népesebb vidéki angol városokban a születéskor várható élettartam az 1840-es évek elején átlagosan 32 év volt, szemben az országos 40-nel, Manchesterben és Liverpoolban a 30-at sem érte el ([Davenport 2021](#ref-davenport2021)). A jelentős relatív eltérésből kétféle kép rajzolódik ki. Aki csak az ipari teljesítményt nézte, tiszta diadalt láthatott, aki csak a városi halandóságot, katasztrófát. Hasonló kérdés merül fel ma a mesterséges intelligenciánál. Nemcsak az számít, mire képes a technológia, hanem az is, kihez jut el a haszna, és mit tesz a munkánkkal.

Ezért gyanús minden irányzat, amelyik a haladást egyetlen mutatóra szűkíti. A GDP nem mutatja meg a fizetetlen gondoskodási és háztartási munka nagy részét, a természeti tőke kimerülését vagy a jövedelmek eloszlását ([Stiglitz, Sen és Fitoussi 2009](#ref-stiglitz2009)). Az is vitatott, hogy egy ponton túl mennyire követi azt, amit az emberek jobb életnek éreznek.

A GDP ettől nem válik fölöslegessé. Sokszor nincs jobb, szélesen összehasonlítható számszerű kapaszkodónk. Mérni kell, mert mérés nélkül nincs javítás, csak azt kell tudnunk, hogy nem mindig az számít igazán, amit mérünk. Hogy [hol húzódik a GDP határa](https://haladunk.hu/meri-e-a-gdp-a-jo-eletet/), azzal egy külön írásban foglalkozom. [A 2\. ábra](#fig-jolet-es-ara) a gazdasági teljesítmény és egy környezeti terhelés hosszú távú együttmozgását teszi láthatóvá. Az együttmozgás önmagában nem bizonyítja, hogy a GDP növekedése okozta a teljes kibocsátásnövekedést, és az ábra a gazdasági növekedés hasznait sem méri. Arra viszont rámutat, hogy a jobb világnak milyen költségei és következményei vannak.

![Vonaldiagram a világ egy főre jutó GDP-jéről és szén-dioxid-kibocsátásáról, 1820–2024](https://storage.ghost.io/c/cf/27/cf2701e8-7062-4f50-ae5b-c1c6fbfe4186/content/images/2026/08/jolet-es-ara-5.svg)

*2\. ábra. A világ egy főre jutó GDP-je és egy főre jutó CO₂-kibocsátása, 1820–2024\. Forrás: Maddison Project 2023 (GDP), Global Carbon Project / Our World in Data (CO₂).*

Ráadásul a „jobb” sem semleges szó, csak megnevezett mérce és cél mellett értelmezhető. A „jobb” sosem független a hatalmi viszonyoktól. Aki azt mondja, „fejlődünk”, már választott egy irányt és egy mértéket a haladásnak, akkor is, ha ezt nem mondja ki. Önmagában ez nem baj, de fontos tisztázni az álláspontokat, mert egy amerikai befektető mércéje nem feltétlenül találkozik a világ másik felén élő munkáséval.

A jobb mellett az is kérdéses, hogy magát a haladást kívánatosnak gondoljuk-e. [Bury (1920)](#ref-bury1920), aki a fogalom történetét írta meg, a haladás modern gondolatát meglehetősen friss keletűnek tartotta. Olvasatában a görög gondolkodásban az aranykorból való hanyatlás és a világciklusok képe volt meghatározó, náluk az idő ezért az emberiség ellenségeként jelent meg.

Bury értelmezésében a 16–17\. századtól a felfedezések folyamatos halmozódása mintát adott ahhoz a gondolathoz, hogy a történelem egésze is tartósan egy *kívánatos* irányba tarthat. Szerinte az emberiség haladásának eszméje végső soron hitbeli kérdés, amelyet se bizonyítani, se cáfolni nem lehet. Robert Nisbet hat évtizeddel később vitatta ezt az eredettörténetet. Szerinte a gondolatnak valódi antik és keresztény gyökerei is vannak, és a szekuláris haladáshit ezekre épült rá ([Nisbet 1979](#ref-nisbet1979)).

Ehhez a vitához kapcsolódik a *nemnövekedés* (degrowth) közgazdasági programja. Eszerint a gazdag országoknak tervezetten vissza kellene fogniuk energia- és erőforrás-felhasználásukat, méghozzá a szélesebb társadalmi fejlődés érdekében ([Hickel 2020](#ref-hickel2020)). Ide tartozik az a filozófiai kritika is, amely elutasítja az általános, lineáris haladás képét, mert az elfedi a saját áldozatait ([Žižek 2025](#ref-zizek2025)). A legerősebb ellenérveiket és a haladás filozófiai kereteit egy [másik cikkben](https://haladunk.hu/techno-humanizmus-haladas-filozofiaja/) veszem sorra.

A haladás tehát nem automatikus, nem egytengelyű, és még csak nem is eleve adott nézőpont, hanem modern, vitatható eszme. Épp ezért érdemes vizsgálni, nem pedig feltételezni.

## Két testvér a vita kellős közepén

Ezek a viták nem is ma kezdődtek. A budapesti polgári-értelmiségi Polányi család két fia évtizedekkel a mai mozgalom előtt a tudás rendjéről, illetve a piac társadalmi határairól írt ([University of Chicago Library 2009](#ref-polanyi-archive2009), [Polányi 1962](#ref-polanyi-m-1962), [Polányi 1944](#ref-polanyi-k-1944)). Egy családi vita sem mindig családi ügy, néha csak később derül ki, milyen sokan ülnek még az asztalnál.

Az egyikük Polányi Mihály. Őt a haladás motorja, vagyis a tudás növekedése érdekelte. A válasza erősen decentralizált. Az ő olvasatában a tudomány önkoordináló rend, ahogy azt „[The Republic of Science](#ref-polanyi-m-1962)” („A tudomány köztársasága”, 1962) című esszéjében kifejti. Központi tervező helyett a kutatók egymáshoz igazodnak, nagyjából úgy, ahogy a piacon a szereplők. Az ötletek piactere ez, bár Polányi szerint a viszony fordított: nála a piac ennek a magasabb rendű elvnek a leegyszerűsített esete. Egyik kutató sem lát át többet a tudomány egy apró szeleténél, mégis összeáll a közös ítélet, mert az egymást átfedő szakterületek láncot alkotnak.

Ehhez kapcsolódik a *hallgatólagos tudás* (tacit knowledge). Tudásunk egy részét nem tudjuk hiánytalanul szabályokba vagy mondatokba önteni. Gondolj arra, hogyan tanulsz meg biciklizni, úszni vagy táncolni. A leírás önmagában kevés, mert a tested „tud” valamit, amit szavakkal nehéz maradéktalanul átadni. A kutató keze, szeme, ítélete is ilyen. Polányi 1962-es esszéje ezért a kutatás módszereit mesterséghez hasonlítja, amely mestertől tanítványig öröklődik ([Polányi 1962](#ref-polanyi-m-1962)). Nekem ebből két mai következtetés adódik. Kutatni nem lehet parancsszóra. És azt sem feltételezhetjük, hogy mindent el tudunk mondani a mesterséges intelligenciának arról, mit kell csinálnia.

A másik Polányi Károly, a bátyja. Jogászként végzett, később szociológusként és gazdaságtörténészként vált ismertté. Őt a tudás helyett a piac társadalmi hatása érdekelte. A [*The Great Transformation*](#ref-polanyi-k-1944) (*A nagy átalakulás*, 1944) című művében amellett érvel, hogy a gazdaság a társadalomba van beágyazva. A munkaerőt, a földet és a pénzt közönséges áruként kezelni fikció, Polányi szavával **fiktív áru** (fictitious commodity), hiszen egyiket sem eladásra „gyártották”. Az ember nem azért születik, hogy munkaerő legyen, a föld nem termék.

Ha túl messzire visszük ezt a fikciót, a társadalom védekezni kezd. Ezt nevezi ő kettős mozgásnak (double movement), amelyben a piac kiterjedésével szemben védő ellenmozgások szerveződnek. Polányi történetében a 19\. századi ipart szabályozó törvények, a gyermekmunka korlátozása és a társadalombiztosítás kezdetei ilyen reakciók. Figyelmeztetése szerint a piaci logika gyakran elhallgatja, hogy a „haladás” mibe kerül, és kinek.

Két testvér, rokon gondolatok. Az egyik a tudás önszerveződő erejében bízik, a másik a piac határait firtatja. A kettejük közti feszültség végigvonul majdnem az összes kérdésen, amit itt vizsgálni fogunk.

## A haladás személyes tétje

Eddig főleg társadalmakról volt szó, de a haladásnak személyes tétje is van. Ugyanaz a szó, a *haladás*, rád is áll: egy készségre, egy mesterségre, a saját megértésedre, egészségedre és jólétedre. Személyes szinten azt kérdezzük, hogyan tanulunk, szerzünk jártasságot, leszünk valamiben tényleg jobbak, és élünk jól. A problémát ezért tágabban értelmezem. Nemcsak egy ország haladhat, hanem te vagy egy kisebb közösség is. Ezen az oldalon ezt a személyes aspektust is ugyanúgy vizsgáljuk, mint a társadalmit.

Például, ahogy társadalmi szinten gyanús az a kijelentés, hogy *nőtt a GDP, tehát fejlődünk*, egyéni szinten is gyanús a *bevezettem három szokást, tehát fejlődöm*. A kipipált teendőlista nem sokkal több egy kipipált teendőlistánál. Az önfejlesztő állításokat ezért sem érdemes bemondásra elfogadni. Ami egy jól hangzó előadásban vagy népszerű könyvben igaznak tűnik, az a szigorú felülvizsgálat során gyakran elhalványul.

Akár emberről, akár társadalomról van szó, a gondolat ugyanaz. Ne tételezd fel automatikusan a fejlődést.

## Haladunk?

A sorozat kiindulópontja az, hogy a változás önmagában még nem fejlődés. A haladás többtengelyű és vitatható. Magától sem megy végbe. A puszta előremozgásból csak akkor lesz valódi fejlődés, ha mérjük, vitatjuk és ahol lehet, javítjuk a mechanizmusait. A sebesség önmagában legfeljebb annyit mond, hamarabb érünk valahova.

A kérdőjel ezért marad a címben. A haladásunkból lesz-e valódi fejlődés? Erre ritkán van kész válasz. A kérdést viszont nem érdemes megkerülni. A kikerülés is irány, csak nem mindig kívánatos.

## Hivatkozások

- **Bolt, J. & van Zanden, J. L. (2024).** „Maddison-style estimates of the evolution of the world economy: A new 2023 update”. *Journal of Economic Surveys* 39(2): 631–671\. [doi:10.1111/joes.12618](https://doi.org/10.1111/joes.12618?ref=haladunk.hu).
- **Bury, J. B. (1920).** *The Idea of Progress: An Inquiry into Its Origin and Growth.* London: Macmillan. [Project Gutenberg](https://www.gutenberg.org/ebooks/4557?ref=haladunk.hu).
- **Cowen, T. & Collison, P. (2019).** „We Need a New Science of Progress.” *The Atlantic*, 2019\. július. [theatlantic.com](https://www.theatlantic.com/science/archive/2019/07/we-need-new-science-progress/594946/?ref=haladunk.hu).
- **Crawford, J. (2025).** „The Progress Agenda”. *The Roots of Progress* (a *The Techno-Humanist Manifesto* 11\. fejezete). [newsletter.rootsofprogress.org](https://newsletter.rootsofprogress.org/p/the-progress-agenda?ref=haladunk.hu).
- **Davenport, R. J. (2021).** „Nineteenth-century mortality trends: a reply to Szreter and Mooney”. *The Economic History Review* 74(4): 1096–1110\. [doi:10.1111/ehr.13109](https://doi.org/10.1111/ehr.13109?ref=haladunk.hu).
- **Hickel, J. (2020).** *Less is More: How Degrowth Will Save the World.* London: William Heinemann. [Kiadói oldal](https://www.penguin.co.uk/books/441772/less-is-more-by-jason-hickel/9781786091215?ref=haladunk.hu).
- **Institute for Progress (2026).** „About”. A szervezet hivatalos bemutatkozó oldala, archiválva 2026\. augusztus 14-én. [ifp.org](https://ifp.org/about/?ref=haladunk.hu).
- **Kölcsey, F. (1835).** *Búcsú az országos rendektől.* (Pozsony, 1835.) „Jelszavaink valának: haza és haladás.” [Magyar Elektronikus Könyvtár (PDF)](https://mek.oszk.hu/06300/06367/pdf/kolcsey2.pdf?ref=haladunk.hu).
- **Nisbet, R. (1979).** „The Idea of Progress: A Bibliographical Essay”. *Literature of Liberty* II/1 (1979\. január–március). Indianapolis: Liberty Fund. [oll.libertyfund.org](https://oll.libertyfund.org/titles/liggio-literature-of-liberty-january-march-1979-vol-2-no-1?ref=haladunk.hu).
- **Pavlovits, T. (2025).** „Fejlődés vs. haladás. A fejlődés fogalmának belső ellentmondásai a 17–18\. századi gondolkodásban.” *Különbség* 25(1): 93–108\. [doi:10.14232/kulonbseg.2025.25.1.357](https://doi.org/10.14232/kulonbseg.2025.25.1.357?ref=haladunk.hu). Az archivált példány a folyóirat online kiadása: [a cikk oldala](https://www.kulonbsegfolyoirat.hu/index.php/kulonbseg/article/view/357?ref=haladunk.hu).
- **Polanyi, K. (1944).** *The Great Transformation: The Political and Economic Origins of Our Time.* New York: Farrar & Rinehart. Magyarul: *A nagy átalakulás: Korunk gazdasági és politikai gyökerei*, ford. Pap Mária, Napvilág Kiadó, 2004\. [Digitalizált eredeti kiadás](https://archive.org/details/in.ernet.dli.2015.46560).
- **Polanyi, M. (1962).** „The Republic of Science: Its Political and Economic Theory.” *Minerva* 1(1): 54–73\. [doi:10.1007/BF01101453](https://doi.org/10.1007/BF01101453?ref=haladunk.hu). Archivált példány: [egyetemi másolat](https://sciencepolicy.colorado.edu/students/envs%5F5100/polanyi%5F1967.pdf?ref=haladunk.hu), az idézett oldalszámok ennek tördelését követik.
- **The Roots of Progress (2026).** „About”. A blog hivatalos bemutatkozó oldala, archiválva 2026\. augusztus 14-én. [blog.rootsofprogress.org](https://blog.rootsofprogress.org/about?ref=haladunk.hu).
- **Stiglitz, J. E., Sen, A. & Fitoussi, J.-P. (2009).** *Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress*. Párizs: CMEPSP. [ec.europa.eu](https://ec.europa.eu/eurostat/documents/8131721/8131772/Stiglitz-Sen-Fitoussi-Commission-report.pdf?ref=haladunk.hu).
- **University of Chicago Library (2009).** *Guide to the Michael Polanyi Papers 1900–1975.* Special Collections Research Center. [lib.uchicago.edu](https://www.lib.uchicago.edu/ead/rlg/ICU.SPCL.POLANYI.pdf?ref=haladunk.hu).
- **Works in Progress (2026).** „About Works in Progress”. A magazin hivatalos bemutatkozó oldala, archiválva 2026\. augusztus 14-én. [worksinprogress.co](https://worksinprogress.co/about/?ref=haladunk.hu).
- **Žižek, S. (2025).** *Against Progress.* London: Bloomsbury Academic. [Kiadói oldal](https://www.bloomsbury.com/us/against-progress-9781350515857/?ref=haladunk.hu).